A védikus gondolkodás eredete a megfoghatatlan ősidőkbe nyúlik vissza. A Védák örök verseiből az ember önmaga utáni kutatásának gazdag kultúrája nőtt ki. Akkoriban még nem voltak irányzatok, vallásalapítók, csak a tapasztalás, és annak leírása. Az idő előre haladtával egyre rendszerezettebb formában bontakozott ki az önmegvalósítás folyamata a Védikus kultúrában. Idővel megjelentek a filozófiai rendszerező művek, az Upanisadok, majd a jóga szisztematikus irodalma, élén a Bhagavad-gítával és a Jóga-szútrákkal. Később teret nyertek az egység-tanítások, a szeretet, bhakti jógája, majd pedig a tantrikus jógairányzatok, beleértve a Nyugaton népszerűvé vált hatha-jóga irányzatokat.
A Védikus bölcselet tantárgy keretein belül ezt a fejlődési folyamatot igyekszünk végigkísérni. Megvizsgáljuk a Védák világképét, és hogy az évezredek során hogyan nőttek ki belőlük a különféle iskolák, követve tanításaikat vagy épp szembefordulva a hagyomány alapköveivel.
Segítségünkre lesz az értelmezésben a szanszkrit nyelv pontos ismerete mely az átadás nélkülözhetetlen eszköze volt évezredeken át, épp ezért nélkülözhetetlen a fogalmak pontos megértéséhez.
Legfőbb célunk a négy félév során olyan gondolati eszközöket adni, melyek kialakítják a tisztánlátást, segítenek eligazodni a védikus hagyomány sokrétű világában. A kurzus során, bár elméleti jellegű, igyekszem nem csak az elméleti tudósok és filozófusok elemző munkáit segítségül hívni a bemutatásban, de a ma élő és egykor élt mesterek tapasztalásai nyomán született gondolatokat, értelmezéseket is.
Az első félév elsősorban az alapfogalmakról szól, illetve elhelyezzük a jógahagyomány különféle ágait az összvédikus palettán.
A második félévben a jóga eredetét, Védákkal való kapcsolatát tárjuk fel, végigkísérjük a jógafilozófia és gyakorlat fejlődését az ősidőktől napjainkig. Végük pedig betekintünk az egyik legfontosabb jógaszentírás részleteibe: elolvassuk Patanydzsali Jóga-szútráit.
A harmadik és negyedik félévben a Bhagavad-gítával foglalkozunk, az Upanisadok eszenciájával, mely az isteni kegyelem talapzatán összegzi és újrafogalmazza mindazt, amit a védikus hagyomány addigra összegyűjtött megvalósítása kosarába. Átvilágítjuk a tematikus keresztmetszetet, az értelmezés különféle útválasztóit, és témák szerint bontva elolvassuk a mű majdnem egészét.
Dóka Róbert, oktató